5 tipp a valóban hatásos üzleti történetmeséléshez

A Business Bookbar üzleti könyvklub legutóbbi estjén Kinga Györffy retorikai és storytelling tanácsadóval beszélgettünk a Szabadulás a sztorifóbiából című könyve kapcsán. A klubest egy éles, gondolkodtató párbeszéd volt arról, hogyan használjuk történeteinket úgy, hogy stratégiai céllal támogassák a gondolkodásvezetést. 

5 gondolat, amelyet érdemes magaddal vinni. 

1. A meggyőzés nem rábeszélés és nem manipuláció

A meggyőzést sokan összekeverik a rábeszéléssel és a manipulációval. Kinga különbségtétele azonban pontos és fontos. A rábeszélés eredménye, a befolyásolás ideig-óráig működik, de tartós változás nem épül belőle. A manipuláció az, amikor a befogadó nincs tudatában annak, hogy befolyásolás alatt áll. A jó kommunikáció tiszteletben tartja a másik ember döntési szabadságát. Nem trükközik, hanem utat mutat. A meggyőzés eredménye a változás: az a belső állapot, amikor valaki saját maga dönt úgy, hogy máshogy lát egy helyzetet, és ebből cselekvés következik, szabad akaratból, jó érzéssel. 

2. Az agy nem adatokat, helyzeteket tárol

Kutatások bizonyítják, hogy egy érvet húszszor könnyebb megjegyezni, ha történetbe ágyazzuk. Az ok egyszerű: az agy kontextusban gondolkodik, érzelmeken keresztül rögzít, és mindenben jelentést keres. Ha egy prezentációban csak adatokat, számokat sorolsz fel, a hallgató fél óra múlva az összefoglalóra sem fog pontosan emlékezni. Ha ugyanazt az információt egy konkrét, valódi helyzetbe ágyazod – ahol van szereplő, döntési pont és következmény – és érzelmeken keresztül kapcsolódsz, az a gondolat napokig ott maradhat. A vezetői kommunikációban ezért a kérdés soha nem az, hogy van-e elég adatod. Hanem az, hogy van-e történeted, amely azt az adatot élővé teszi. 

3. A meggyőző történetmesélők nem születnek, hanem azzá válnak 

A storytelling tanulható készség. Kinga úgy fogalmaz: a meggyőzés a kiérlelt bölcsesség műfaja. Annak felismerése, hogy kinek, mikor és milyen történetet érdemes elmondani. A történetmesélés nem a természetesen szórakoztató extrovertált ember előjoga. Mindazoké, akik hajlandók gondolkodni a saját tapasztalataikról, és tudatosan dolgoznak azon, hogy azokat átadják. 

4. Az empátia és a nézőpontváltás kulcstényező 

A könyv hat képességet azonosít, amelyek a meggyőző történetmesélés kellékei. Ezek közül az empátia az az alap, amire a többi épül. Az empátia azt jelenti, hogy meg tudod érteni a másik nézőpontját, és érzéseken keresztül tudsz hozzá kapcsolódni.  Az esten elhangzott egy egyszerű kísérlet: emeld a homlokod elé a kezed és rajzolj egy E betűt. Figyeld meg, hogy magad fele, vagy kifele rajzoltad. Nézőpontváltás nélkül nem érthetjük meg a másik felet. Szintén fontos felismerés volt, hogy az empátia nem alap jellemvonás és helyzettől, érzelmi állapottól, beszélgetőpartnertől is függ. 

 5. Sztoribank: az első, az utolsó és az egyetlen

A legtöbb ember azt hiszi, nincsenek történetei. A legrosszabb pillanat a történetkeresésre az, amikor égetően szükséged van rá. Valójában mindenkinek vannak történetei, csak nem rendezzük őket tudatosan. Kinga módszere erre ad keretet. Az első élmények azért erősek, mert még nem koptak meg az emlékezetben. Él bennük a meglepetés, a bizonytalanság, a döntési pont. Az utolsó emlékezetes tapasztalatok azért hitelesek, mert aktuálisak, jelzik, hogy most hol tart az ember. Az egyetlen helyzetek pedig azok, amelyek csak veled történtek meg: ahol a te háttered, a te döntésed, a te kombinációd adta azt a végeredményt. Gyűjthetjük őket füzetben, applikációban (evernote), rendezhetjük dátum, helyszín, élethelyzet szerint. 

Összefoglalóan, a meggyőző történetmeséléshez tartozó hat képesség: 1. empátia 2. alkotóerő 3. elengedés (6 szavas workshop feladat) 4. láttatás 5. sebezhetőség 6. jelenlét

Kinga útravalóul a következő jótanácsokat adta: Ma azok a vezetők hitelesek, akik tanulnak, alkalmazkodnak és felismerik, hogy az emberek nem a tökéletességgel azonosulnak, hanem azzal, aki hasonló nehézségeken ment keresztül és tudnak hozzá kapcsolódni. Ha elgondolkodnánk, megosszuk-e a hallgatósággal a személyes történetünket, két kérdést tegyetek fel: Hű maradok-e önmagamhoz és az értékeimhez? Hiszek-e azoknak az érettségében, akiknek beszélek? Ha a válasz nemleges, a történetet jobb nem elmesélni.

"Bármennyire is eltelítő napjaink történetdömpingje, bármennyire sok a túlkapás, bármekkora is a túlközlés, a személyes történeteidnek van egy kikezdhetetlen titkuk: nincs belőlük másodpéldány!Élj az erejükkel!"

Kapcsolódó könyvek:

• Byung Chul Han: A narráció válsága, Typotex

• Carmine Gallo: Storytelling, hvg könyvek

• Andreas Loizou: The story is everything, Laurence King Publishing

• Györffy Kinga: Add elő magad, Magnólia

• Jonathan Herring: Érvelés, Scolar kiadó

• Sylvia Löhken: A csend ereje, Libri

• László Móni: Titkos hírnév, Jaffa Kiadó

Olvasd el. Gondold át. Beszéljük meg!